Hőszivattyúnk ha már van, használjuk ne csak fűtésre, hanem hűtésre is. Hűtésre? Ez többféleképpen értelmezhető: ...

Mit nevezünk 'passzív hűtésnek'?

Passzív = nem aktív

Aktív hűtés az, amikor például klímaberendezéssel, azaz egy kompresszoros készülék segítségével (ez lehet a hőszivattyú is), a hűtési körfolyamat megfelelő irányításával hőt vonunk el a hűteni kívánt helyiségekből. Ha nem szeretnénk sokat fizetni a villanyszámlára, akkor nem ezt a hűtési megoldást választjuk. A passzív hűtésnél nem használunk kompresszort, hanem valamilyen - eredendően hűvös - közeget keringetünk a 'fűtőtestekben', vagyis azokban a csővezetékekben, amiket fűtésre használunk, és ezzel hűtjük a helyiségek levegőjét.

Passzív hűtésre több megoldás is létezik.

Használhatjuk a fűtésre kiépített csővezeték-hálózatot, de használhatunk egy külön erre a célra épült - független - hűtési kört is. Ez utóbbit leginkább fan coil beépítésével lehet megvalósítani. A fan coil ventillátoros radiátort jelent, ahol a csővezetékben keringetjük a hideg vizet, és ebből a hideg vízből a hőátadást a lakás levegője felé egy ventillátor segítségével gyorsítjuk. Ha a víz hidegebb a harmatponti hőmérsékletnél, páralecsapódást tapasztalunk. A kicsapódott vizet nevezzük kondenzvíznek. Ennek a kondenzvíznek az elvezetéséről és - bűzzáron keresztül -csatornába kötéséről gondoskodni kell.

Ha hűtésre a fűtésre kiépített valamely felületfűtési (padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés) rendszert használjuk, ott is számolni kell a párakicsapódás veszélyével. Ott meg kell oldani, hogy a fűtéscsövekbe a harmatponti hőmérsékletnél melegebb víz kerüljön. Ezt úgy tudjuk elérni, ha keverőszelep van beépítve a fűtéscsövek elé, és a visszatérő melegebb víz egy részét belekeverjük az előremenő hideg vízbe. Így el tudjuk azt érni, hogy a kútból, talajszondából feljövő kb. 12°C-os víz kb. 18°C-osan kerüljön a felületfűtés csöveibe. Ezzel már meg is akadályoztuk a szerkezeten belüli párakicsapódást (ami penészedést okozna).

Ha víz / víz hőszivattyú látja el lakásunkban a fűtést, akkor adódik a lehetőség, hogy a hőszivattyú számára kiépített primer kört (azaz külső kört) használjuk 'hőforrásként' vagyis a hideg forrásaként. Talajkollektor és talajszonda esetében zárt körökről beszélünk, amiket elvileg össze is köthetnénk a fűtési körökkel. De ezek a körök fagyálló folyadékkal vannak feltöltve, ezért egy hőcserélővel le kell választani a fűtési körökről. Ha azonban a hűtésnek külön belső hálózatot építünk ki, amely viszonylag kis térfogatú, azt már össze lehet kötni ezekkel a primer hőforrásokkal, és akkor nem szükséges hőcserélő közbeiktatása.

Kútvizes működtetésű hőszivattyú esetén pedig azért kell leválasztani hőcserélővel a 'hőforrás' körről a fűtési / hűtési kört, mivel itt egy nyitott körből vesszük el és egy zárt körnek adjuk át a hideget. Ebben a nyitott körben keringő víz olyan szennyező szemcséket és vegyi anyagokat tartalmazhat, mely a fűtési csövek belsejében lerakódva idővel rontja a hőátadás hatékonyságát.

Ha hűtési körnek külön fan coil házlózatot építünk ki, akkor lehetőség van arra is, hogy a fan coilokon direktben vezessük át a kút vizét, amit aztán így felmelegítve például locsolásra használunk el. Ebben az esetben a növényeknek szánt locsolóvíz hőmérséklete kellemesen langyos lesz, amit növényeink meghálálnak. Ha ezt a változatot választjuk, számolni kell a lassan de biztosan kirakódó vízkővel.

Milyen hatásfokú ez a hűtési mód?

Nagyon nagy hőmérséklet-különbséget nem lehet elérni ilyen hűtéssel. A tapasztalatok alapján azonban 4-5°C-kal lehet csökkenteni a lakás levegőjének a hőmérsékletét. Ha elég jól hőszigetelt házban lakunk, és nincs a legnagyobb hőségben is ablaknyitási kényszerünk (amivel rengeteg fölösleges meleg kerülne be lakásunkba), akkor ez a 4-5°C már megoldja magyarországi viszonyok között az egész nyári hűtést. Ehhez a fajta hűtéshez csupán a hőszivattyú vezérlőjét és a keringető szivattyút, kútvíz használata esetén a kútvízszivattyút is kell használni. Ezeknek a fogyasztása lényegesen kevesebb, mint amennyit egy kompresszoros készülék venne fel. A kútvízszivattyú viszonylag sokat fogyaszt, annak a ahsználatakor kb. harmada, negyede tud lenni a hűtési költség a klímás változathoz képest. Ha csak a keringető szivattyút és a vezérlőt kell üzemeltetni, akkor kb. tizedébe kerül a passzív hűtés a klímaberendezés / vagy hőszivattyú hűtési célú használatához képest.

Ezt a passzív hűtést a SPARK hőszivattyúk tudják vezérelni. A hőszivattyúba a készülék használati utasításában leírt hőmérséklet érzékelőket kell bevezetni, bekötni, beállítani a kívánt hőfokokat, és automatikusan felismeri a berendezés, hogy most fűtésre vagy hűtésre van szükség. Természetesen a hűtési hőfoknak magasabbnak kell lennie a fűtési hőmérsékletnél. A két hőmérséklet közötti különbséget nevezzük hiszterézisnek. Legalább 1°C hiszterézist kell megadni.

SZERETNE EGÉSZ ÉVBEN KELLEMES HŐMÉRSÉKLETŰ LAKÁST?

KOMFORTÉRZETE NÖVELÉSÉHEZ  ALKALMAZZON HŐSZIVATTYÚS FŰTÉST ÉS PASSZÍV HŰTÉST!

Nálunk minden kelléket megtalál hozzá!