A hőszivattyúknak két 'oldala' van: egy hőforrás oldal - fűtésnél ez a kinti vagy 'primer' kör - és egy hőledó oldal - fűtésnél ez a lakáson belüli fűtési vagy 'szekunder' kör.

Hőforrás oldal - primer kör

Vizsgáljuk meg, milyen hőforrás oldal lehetséges nálunk. Ha van a környéken valamelyik szomszédnál, vagy éppen Önnél kút a kertben, akkor vannak tapasztalatok a helyi talajviszonyokról. Mennyire fúrható, milyen minőségű talajban kell a hőszivattyú számára hasznosítható módon a hőforrás körét megvalósítani. Ha ilyen tapasztalatok nincsenek, mert például a legközelebbi szomszéd is többszáz méterre lakik, akkor különböző térkép adatbázisokban tudunk utánanézni, nálunk milyen talaj várható. A különböző minőségű talajok hővezetési képessége különböző. Egy nedvesebb talajszerkezetben gyorsabb a hőátadás, mint egy ugyanolyan szerkezetű szárazabb talajban. Ugyanakkor minél nagyobb a kőzet szilárdsága, annál nagyobb a hőátadó képessége is. Tehát egy bazalttömbben például sokkal rövidebb szonda is elég, mint egy homokos talajban. Ha van a felszín alatt olyan réteg, melyben a vizek a felszín alatt áramolnak, az nagyban tudja befolyásolni a talajszonda hatásfokát. A talajvíz hőmérséklete a kérdés. Ha ez hidegebb a környező kőzet hőmérsékleténel (általában hidegebb), akkor nem biztos, hogy azon a helyen jól járunk talajszondával. Lehet, hogy néhány méterrel arrébb már mások a talajvíz viszonyok. Talajszondák esetében minden egyes helyszínen próbafúrást kell végezni, és a mérési adatokból ki kell számolni az arra a területre érvényes hőnyereségi együtthatót. Magyarul: ki kell számolni, hány méter talajszondát kell megépíteni a kívánt teljesítmény eléréséhez.Kis beruházásoknál ezt nem szokták megtenni a mérések túl nagy költségei miatt. Családi házaknál a szokásos szondaméretek: 100 méter szonda kb. 3kW energiát tud szolgáltatni. Ez a gyakorlati tapasztalatok átlaga. Persze vannak olyan kőzetviszonyok, ahol az átlagnál több hőt lehet kivonni a talajból, 100 méterről akár 5kW-ot is, de ha több szonda van fúrva a minimálisan szükségesnél, az csak azt jelenti, hogy akkor magasabb munkaponti hőmérsékleten dolgozik a hőszivattyú a primer oldalon. Ez a hatásfokot növeli, vagyis az üzemeltetési költségeket csökkenti.

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

talajszonda                 -              talajkollektor

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

földhőkosár

Figyelem: a 20 méternél mélyebbre nyúló talajszonda építéséhez bányakapitánysági engedély kérése kötelező! Azokon a helyeken, ahol a felszín alatt barlangok, üregek, esetleg védett pincerendszer találhatóak, az engedélyt nem szokták megadni. De egyéb helyeken ez az engedély nem ütközik akadályba. Érdemes foglalkozni vele! Ha nem talajszondában, hanem talajkollektorban vagy földhőkosaras hőgyűjtő körben gondolkodunk, egy kicsit nagyobb területre lesz szükségünk, de ezekhez nem kell engedélyt kérni.

» Kíváncsi vagy rá, melyiket hogyan lehet megvalósítani? Következő bejegyzésemben ezt írom le részletesebben.

Hőleadó oldal - szekunder kör

Olyannak kell lennie, hogy a hőszivattyú igényeit messzemenőkig figyelembe vegye. A hőszivattyú akkor 'érzi jól magát', vagyis akkor működik a leggazdaságosabban, ha a lehető legalacsonyabb hőmérsékletre kell dolgoznia. Ilyen belső fűtési körök a padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés, azaz a felületfűtések. Ezeknek a fűtési megoldásoknak az alkalmazásakor a tapasztalatok szerint elegendő kb. 26°C-os visszatérő vízhőmérsékletet tartani egy 23°C-os levegőhőmérséklet eléréséhez (0°C körüli külső hőmérséklet mellett).

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

padlófűtés

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

falfűtés

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

mennyezetfűtés

Ha régebben épült a házunk, és ezen felületfűtések egyike sem megvalósítható könnyedén, akkor jöhetnek szóba  más megoldások. Például ha radiátoros fűtésünk van, akkor a radiátorok helyére fan coilokat (ventillátoros radiátorokat) berakva csökkenthetjük a megkívánt fűtővíz hőmérsékletet, így tehetjük alkalmassá a korábban nagy hőmérsékletűre tervezett fűtési körünket a hőszivattyú számára kiszolgálhatóvá.

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

radiátor helyett

fan coil:

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

falra vagy

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

álmennyezet fölé szerelve